Szorongásos zavarok
Szorongás
Kóros negatív tónusú állapot, tárgytalan félelem – a szorongás tartósan elviselhetetlen (az, hogy „nem tudom, mitől félek”). A szorongó ember tárgyakra, helyzetekre, eseményekre, személyekre, képekre vetíti szenvedéseit (így „kézben tartható” a szorongás). A szorongás önmagában nem kóros, sőt, a szorongásra való képtelenséget tünetnek tekintjük. Vannak testi-vegetatív tünetei, pl.: izzadás, szapora légvétel, pulzusszám növekedése; illetve magatartásbeli megnyilvánulásai, pl.: sajátos szófűzések, mínusz tünetek: pl. nem mosolyog; plusztünet: pl. bizarr, kényszeredett mosoly, vagy a fel-alá járkálás, ujjal való dobolás, dohányzás (ez utóbbiak a szorongás enyhítése céljából).
Pánikroham
Intenzív félelem, mely kapcsán az alábbi tünetek hirtelen fejlődnek ki, maximális intenzitásukat 10 perc alatt érik el, majd lassan oldódnak: heves szívdobogás (palpitatio), szapora szívverés (tachycardia), izzadás, remegés, fulladás vagy légszomj-érzés, torokgombóc-érzés, mellkasi diszkomfort, hányinger, szédülés, ájulásérzés, a realitás elvesztésének érzése (derealisatio), önkontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, zsibbadás, hidegrázás vagy kipirulás. A rohamok váratlanul, kiszámíthatatlanul jelentkeznek, újabb rohamoktól fél, előrevetíti azokat (anticipátoros szorongás). Gyakran szövődik agorafóbiával.
Fóbia
valamely tárgytól, állattól, helytől, személytől való irracionális félelem („tárgyhoz” kötött szorongás). Irracionalitásával az érintett is tisztában van, de nem tudja azt megoldani (elkerülő magatartás, biztonsági szignálok alkalmazása, pl. hozzátartozó; gyógyszer).
Agorafóbia
Térrel kapcsolatos fóbia. Félelem olyan helyzetekben, ahonnan az elmenekülés nehéz, vagy nincs kéznél azonnali segítség. Tipikus agorafóbiás félelmek: egyedül elmenni otthonról, tömegben lenni, vagy sorban állni, nyílt téren, vagy hídon lenni, tömegközlekedéssel utazni, de ilyen az agorafóbia, vagy a magassági félelem. Ilyenkor a szorongást keltó szituációkat kerülik, vagy szenvedéssel, pánikszerű tünetekkel viselik.
Szociális fóbia
Szociális helyzetekben, nyilvános szerepléstől való kóros félelem. Állandó és ismétlődő félelem olyan nyilvános helyzetektől, vagy cselekvéstől, ahol mások figyelmének, megítélésének lehet kitéve. Félelem, hogy ilyen helyzetben kínos, zavaró, vagy megalázó helyzetbe kerülhet. Ennek eredményeképp jöhet pl. az eritrofóbia (elpirulástól való félelem), vagyis a szorongásnak látható jelei lesznek. A társas helyzetek azonnali szorongást provokálnak. A félelem elkerülő magatartással társul.
Specifikus fóbia
Tartós, túlzott félelem, amelyet egy adott tárgy vagy helyzet jelenléte, vagy előrelátható bekövetkezése okoz, pl.: repülés, vihar, bizonyos állatok (pl. pókok, kígyók, madarak, kutyák), vagy a vér látványa, ill. injekció adása.
Kényszer
az akarattól függetlenül a tudatba tóduló én-idegen tartalom, vagy ellenállhatatlan cselekvés, melynek a személy megpróbál ellenállni. A kényszerek a személy számára is irracionálisak, három megjelenési formája van.
Kényszergondolatok (amelyek „nem tágulnak” a tudatból)
Visszatérő és tartós gondolatok, késztetések és képzetek, melyek szorongást, szenvedést okoznak. Ezek nem az élet reális problémáival kapcsolatos túlzott aggodalmak. A személy ezeket igyekszik elnyomni/ más gondolattal, cselekvéssel semlegesíteni. Felismeri, hogy saját pszichéjének termékei. A tudatába akarata ellenére betörő gondolatok, képek és késztetések, amelyek az illető számára felkavaróak, szokásaival, morális értékrendjével ellentétesek, amelyeket megpróbál kiszorítani tudatából. Példák: kényszerasszociáció, kényszerképzet, kényszeres meggyőződés (féltékenység), kényszeres tépelődés, kényszeres szorongás (jövőre irányul).
Kényszerimpulzusok („nehogy megtegyem”)
Ellenállhatatlan késztetés ártalmas, bűnös, tilalmas dolog véghezvitelére. Nem hajtja végre, de fél, hogy megteszi. Indítékot érez, hogy önmagának, vagy másnak ártson (fizikai vagy verbális sértés, mások megölésére, rombolására irányuló késztetés, stb.). A kényszergondolat és impulzus „kognitív fóbiaként” is leírható.
Kényszercselekvések
Repetitív magatartásformák, amelyet a kényszergondolatokra válaszul, vagy mereven alkalmazott szabály szerint végez. Ezek célja a szenvedés megelőzése, csökkentése, vagy valamilyen rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása. Akaratlagos, elvégzésükre az illető sajátos, szubjektív kényszerítettséget érez – mégis: gyakran igyekszik e késztetésnek ellenállni (a saját szabálynak kényszerítő ereje van). Végrehajtja, de küzd ellene, mindezt sztereotip módon, merev séma szerint; rituális cselekvéssor. Irracionális vagy mennyiségében ésszerűtlen cselekvést kénytelen végrehajtani. Aktív elkerülő magatartás (csökkenti a szorongást). Példák: elrendezéssel kapcsolatos, pl. ellenőrzési (jövőbeli katasztrófa megelőzése a cél); számolási kényszer; tisztasággal kapcsolatos, pl. mosakodási, tisztogatási kényszer; tartalom szerint még: gyűjtögetési, kérdezési, bevallási, szimmetriával/ renddel/ precizitással kapcsolatos kényszerek.
Poszttraumás stressz zavar
Az extrém súlyos testi-lelki megrázkódtatások, fizikai és pszichés traumák következtében kialakuló, elhúzódó állapot. Nem a trauma fizikai, hanem pszichés és szociális következményei játszanak szerepet. Olyan eseményt él át vagy volt tanúja, amiben valóságos/fenyegető haláleset, vagy súlyos sérülés, ill. saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg. A személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel, vagy rémülettel reagál. Férfiaknál pl. háború, fogság, baleset, természeti katasztrófa; nőknél pl. nemi erőszak, egyéb támadás. Jellemző: a traumával kapcsolatos élmények feldolgozatlansága (jelen idejű fenyegetettségként éli meg – túláltalánosít). Gyakori a trauma újra meg újra átélése, gondolatban, fantáziában, vagy álmokban. A megismétlődéstől retteg, elkerülő magatartást tanúsít (pl. nem ül volán mögé). Jellemző lehet a fokozott készenlét tüneteiből néhány, pl. alvászavar, irritabilitás/dühkitörések, koncentrációs nehézség.
Akut stressz zavar
A személy olyan eseményt él át vagy volt tanúja, amiben valóságos/fenyegető haláleset, vagy súlyos sérülés, ill. saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg, melyre félelemmel, tehetetlenséggel, vagy rémülettel reagál. A szenvedélyt okozó esemény alatt, vagy utána jellemző pl. a szubjektív bénultság érzése, vagy emocionális (érzelmi) válaszkészség hiánya; a tudatos tájékozódás csökkenése („olyan, mint aki alvajár”); derealizáció (a realitás elvesztésének érzése); deperszonalizáció (úgy érezheti, mintha saját testének kívülálló megfigyelője lenne). A traumát a személy ismételten újraéli (visszatérő gondolatok, képzetek, álmok, illúziók által) a traumás eseményre emlékeztető helyzetekben. a traumára emlékeztető ingerek (pl. emberek, helyek, beszélgetések) kerülése. Itt is megfigyelhetőek a fokozott készenlét tünetei, ahogy a poszttraumás stressz zavarnál.
Generalizált szorongás zavar (az „állandó feszültség” érzése)
A szorongás krónikus formája. Idült állapot, a szorongás minden megnyilvánulása jellemző, pl. nyugtalanság, koncentrációzavarok, fáradékonyság, feledékenység, teljesítmény- csökkenés, alvászavarok. Tartós szenvedés, életvitelbeli nehézség – állandó feszültségben élnek. Túlzott szorongás, vagy aggodalom számos eseménnyel, vagy aktivitással kapcsolatban, pl. munkahelyi, vagy iskolai teljesítmény (min. 6 hó – ez idő alatt több szorongásos, mint szorongásmentes nap). A személy nehezen tudja a szorongást kontrollálni, nem korlátozódik és nem váltódik ki meghatározott helyzetben. A tünetek fokozatosan fejlődnek ki, az életet megnehezítő állapot.
Válasszon szakembert
Amennyiben a fenti panaszokhoz keres szakembert, az alábbi gombra kattintva válasszon kollégáink közül. A bejelentkezés egyénileg, telefonon lehetséges.